|
 Nehéz, mondhatni, nagyon nehéz a kopogtatócédula gyűjtése! Hideg van, esik a hó. Az emberek bezárkóznak, nem szívesen engednek be bárkit is. A többségnek nagyon elege van a politikából, értelmetlennek tartja a választást is. De sokszor elmondtuk ezt egymásnak a múlt héten! És hányszor mondtuk el csalódva, hogy normálisnak tűnő ismerőseink az MSZP nyolc éves országlásának minden szennye ellenére is nekik adják a kopogtatót, és nem nekünk? Hányszor döbbentünk meg azon, hogy szerencsétlen öreg nénik egyik-percről a másikra Jobbik-hívők lettek? Sokszor, nagyon sokszor, és bizony, a csalódások nagyon próbára teszik idegeinket, tűrőképességünket, akaratunkat.
Az objektív körülményeket nem tudjuk megváltoztatni. Nem tudjuk semmisé tenni a Fidesz „mindent begyűjteni” című tisztességtelen taktikáját. Nem tudunk mit kezdeni az MSZP trükkjeivel sem. Nem írhatjuk a programunkra, hogy mi vagyunk a jobbik, pedig tényleg mi vagyunk a jobbik. A kopogtatócédulákat sem tudjuk eltörölni, pedig nagyon utáljuk őket.
Nem érdemes most vesződni belső gondjainkkal sem. Pár nap kemény munka után mindig az jut az eszünkbe, hogy de jó lenne, ha több pénzünk lenne, ha fiatalabbak lennénk, ha az elmúlt évek során mindig komolyan vettük volna a kapcsolatépítést, az ezres listát, meg egyebeket. Igen, jó lenne, de mindez most nem érdekes! Most már azzal a hadsereggel háborúzunk, amelyik van. Majd utána meglátjuk. Nem kell elkezdeni az egymásra mutogatást sem, mert az nem visz előre. Azokra mutassunk inkább, akik most nagyon sokat vállalnak. Az idősebbekre, akik rendületlenül járják az utcákat, a fiatalokra, akik szabadságot vettek ki erre az időre. Igen, ők a mi hőseink, akikre büszkék vagyunk. Örüljünk a cédulagyűjtés, úgymond, mellékes hozadékának, annak, hogy sok fiatal keres meg bennünket ezekben a napokban, és ajánlja segítségét. Ilyen korábban nem volt. Örüljünk a betelefonálóknak, azoknak, akik az Interneten jelentkeznek. Ez sem volt korábban.
Időnk még van, ezt kell kihasználnunk. Újra és újra tudatosítani kell önmagunkban, hogy nincs más lehetőségünk. Meg kell állítani a jelölteket, össze kell gyűjteni a kopogtatókat, ha törik, ha szakad. Ezt várja a Párt minden egyes tagjától, ezt várják a dolgozók a Párttól. Ne csüggedjünk! Még van időnk, még van sok kopogtató az embereknél! Nem csüggedünk és belehúzunk a munkába!
|
Még négy hét a gyűjtés!
A múlt héten mindenhová kivitték a kopogtatócédulákat. Nyolcmillió ember otthonába kell a gyűjtőknek becsengetni. Ez nagy feladat, de nem reménytelen!
Sokan úgy gondolják, amit az első héten nem gyűjtöttünk be, az már nem jut el hozzánk.
Tévedés! Lehet, hogy a Fidesz falkái, az MSZP, MDF fizetett „aktivistái” sokkal többen, sokkal gyorsabban haladnak, de ez nem jelenti azt, hogy ránk ne várnának a választópolgárok.
Tény, hogy ott érdemes kezdeni, ahol nagyobb házak vannak, ahol többen laknak, de ahol nincs ilyen, csak családi házak, ott is leszüretelhetjük korábbi szórólapozásunk gyümölcsét. Rengeteg talpalás, de minden egyes cédula számít!
S ne feledjük: nem csak a gyűjtés a feladatunk, hanem az is, hogy mindenütt otthagyjuk „névjegyünket”.
Most is minden kézbe, minden postaládába tenni kell programunkból, s a jelöltünk szórólapjából. Most is mindehová ki kell ragasztani ezeket: már kint vannak a választási paravánok, ahová nem csak lehet, de kell is tenni az anyagainkból.
Lássák az emberek, hogy vagyunk, dolgozunk, s értük dolgozunk!
Társasházaknál szigorúan tilos pusztán a ház elé kitett szórólapos rekeszbe tenni a programból! Be kell csengetni, máshogy kopogtatót sem lehet szerezni! El kell mondani, hogy kopogtatót jöttünk gyűjteni, vagy szórólapot hoztunk, s legyen kedves beengedni. Ha az első lakó nem nyit ajtót, majd nyit a hatodik. De a tapasztalatok szerint, ha van valaki otthon, rögtön berreg a zárnyitó.
Akikkel beszélgetünk, a kezükbe adjuk a szóróanyagot, de a postaládákat se hagyjuk üresen. A legtöbb házban van kijelölt tábla, ahová kitehető bármi – éljünk a lehetőséggel!
Ha a nagy felületekre való kihelyezés gond, menjünk el egy papírboltba, s vásároljunk flakonos (spray) ragasztót – csak egy fújás, és azonnal ragasztható a plakát, a program. Egyszerűbb, mint a stift vagy a cellux, ráadásul letépni is nehezebb az így kiragasztott nyomtatványt. Az ára változó, de a legjobb (s ennél drágábbat nem is érdemes kérni) úgy kétezer forint körül kapható, viszont több száz ragasztásra elegendő.
Menni kell, menni kell, menni kell!
Március 19-ig rengeteg időnk van, használjuk ki! Az utolsó cédula is számít!
|
|
